Hitelveink
1./ A Biblia Istentől ihletett, nem ember akaratából származott, hanem a Szent Szellemtőlindíttatva szólták azt Istennek szent emberei.
( II. Tim. 3:16, II. Pét. 1:21 )
( II. Tim. 3:16, II. Pét. 1:21 )
2./ Hiszünk Szentháromságban: az Atyában, a Fiúban és a Szent Szellemben. Az Atya Isten, akitől van a mindenség. (I. Kor. 8:6) Az egyszülött Fiú, az Úr Jézus Krisztus, aki által van a mindenség. Jézus Krisztus a testet öltött Ige, aki a kezdetek óta létezik és az Atyánál van. (I. Kor. 8:6, Ján. 1:1) A Szent Szellem, az Igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Jézus Krisztusról tesz bizonyságot.
(Ján. 15:26 )
(Ján. 15:26 )
3./ Az ember teremtett lény, Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. (I. Móz. 1:26) Ádám felségárulása és bűnbeesése által az ember szellemében elkülönült Istentől. Egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál. A halál minden emberre elhatott, mert mindnyájan vétkeztek. (Róm. 5:12, 3:23) Jézus Krisztus, Istennek Fia azért jelent meg, hogy az ördög munkáit lerontsa. Az életét adta váltságul és kiontott vérét áldozatul az elveszett emberért, hogy megváltsa és visszaállítsa az embert Istennél. (I. Ján. 3:8 )
4./ Hiszünk a szellemi újjászületésben és az újjászületés által nyert örök életben. Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. (Ján. 3:3) A szellemi újjászületést nem lehet elnyerni egy egyházhoz tartozás által, sem vízkeresztség által, sem más vallásos cselekedet által. Ahogy meg van írva: Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. (Ef. 2:9) Újjászületni a hitünk megvallása által lehet. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, megtartatol. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. (Róm. 10:9, 10)
5./ Hiszünk a Szent Szellem keresztségében és a nyelveken szólásban. (Ján. 14:16,17, ApCsel. 1:8, ApCsel. 2:38,39, ApCsel. 19:1-7, ApCsel. 2:4)
6./ Hiszünk a teljes és tökéletes megváltás részeként a szent gyógyulásban. (Ésa. 53:4,5, Márk 16:18, Mát. 8:17, I. Pét. 2:24, Gal. 3:13)
7./ Hiszünk az Úr Jézus visszatérésében és a Krisztusban meghaltak feltámadásában, az élő hívők elragadtatásában. (I. Thess. 4:16,17)
8./ A megpróbáltatások ideje után Jézus visszajön a Földre az ezeréves királyságra, mint királyok Királya és urak Ura, valamennyi szentjével együtt, akik királyok és papok lesznek a királyságában.
(Jel. 20:6)
(Jel. 20:6)
9./ Azok, akik nem fogadták be a szívükbe a Megváltót, nem tették Jézust életük Urává és Megváltójává, és így halnak meg a bűneikben, örökre elvesznek. ( Zsid. 9:27)
A szellem a lélek és a test
"Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt. Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban tihozzátok. A Szellemet ki ne oltsátok. A prófétálást meg ne vessétek. Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok! Mindentõl, ami gonosznak látszik, õrizkedjetek!
A békesség Istene megszentel titeket. Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestõl, és a ti egész valótok: szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül õriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhívott titeket, és Õ meg is cselekszi azt. Atyámfiai, imádkozzatok érettünk. Köszöntsétek az összes atyafiakat szent csókkal." (I.Thess 5:15-23)
Ámen
Alapvető hittételek
Az egészség és gazdagság evangéliuma: A tanítás lényege szerint az üdvösség (szótéria, salus) több mint örök élet a túlvilágon, teljességet is jelent, azaz minden szükség betöltését, a hiány hiányát, a teljes elégséget; és a gyógyulást is. A hívő üdvössége tehát háromszoros áldás: örök élet, jólét és egészség. Fontos tudnivaló, hogy ebben a teológiai szövegkörnyezetben a gazdag annyit jelent: aki nem szenved hiányt semmiben. Sok karizmatikus tanító a 2Kor. 9,8-at idézi magyarázatul: „Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek” (Károli-ford.) Tehát a gazdagság a minden szükség betöltése mellett a minden jótettre elegendő bőséget jelenti.
Pozitív megvallások: E tanítás lényege, hogy az embernek az Isten által szabott keretek között hatalma van a saját életében történtek fölött, tehát nem mindegy, hogy mit beszél (Jakab apostol levele 3,5. 6.). Amiképpen a Teremtő szólt hittel a teremtéskor, és az lett, amit mondott, úgy az ember, aki az Ő képére van teremtve, valóságot teremthet az életében a kimondott hitével, ha azok összhangban vannak Isten Igéjével. Ha azonban annak ellenében beszél, tehát hitetlenül, azzal semmissé teheti Isten áldását, mert azt Isten nem erőszakolja az emberre. Példabeszédek könyve 13,2: „A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.”
A gyógyulás evangéliuma: Az isteni gyógyítás, gyógyulás minden ember előtt nyitva áll, mert Isten Fia a keresztfán elhordozta az ember bűnének következményeit, az örök halált, a betegségeket és fájdalmakat, tehát az embernek nem kell sem az örök halálba mennie, sem betegnek lennie. (Ésa. 53,4: „Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!”) Akinek elég hite van a gyógyulásában, elfogadhatja azt Isten kezéből. Szívvel hinni azt jelenti, hogy úgy hisz valaki az imában kért dologban, mintha már megkapta volna – de hinni csak olyasmiben lehet így, amiről Isten az Igében kijelentette, hogy az az Ő akarata. A gyógyulásról pedig számos helyen hangzik el a Szentírásban, hogy az az Isten akarata. Jézus földi szolgálatának jó része a betegek gyógyításával telt.
A gazdagság evangéliuma: A jólét evangéliumának központi tanítása szerint Isten az övéinek jólétet teremtett. Példabeszédek 8,21: „Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.” A hívő, aki elfogadta Jézust élete Urául, az üdvösséggel együtt részesül az Isten "társörököseinek" járó javakból, ilyen az örök élet mellett az egészség és a jólét is. Az embernek annyi anyagi és egyéb java kell legyen, hogy minden szükségére jusson elegendő, és azon felül adakozni is tudjon. Ha egy hívő szegénységben él, az azért van, mert nem ismeri Krisztusban való jogait és örökségét. Kenneth E. Hagin szavai szerint: Tudjátok, barátaim, a keresztények többsége nem azért szegény, mert alázatos, hanem azért, mert kevély. Nem azért szegények, mert annyira tisztelik Istent, hanem mert cseppet sem tisztelik.[2]
Jézus szellemi halála: A karizmatikus tanításoknak megfelelően a Megváltó átélte és elhordozta az ember bűneiért járó minden büntetést, tehát a szellemi halált is, ami az elkülönülés állapota Istentől. Erre utalnak Jézus híres szavai: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Máté 27,46. Márk 15,34. – Jézus szavaival a Zsolt. 22,2-t idézi.) Halálával Krisztus legyőzte a halált, "elvette annak fullánkját" (1Kor. 15,55.). Ártatlan halála áldozat volt, amit a hívő elfogadhat, mert Jézus minden emberért mutatta be ezt az áldozatot. Ahhoz azonban, hogy az embernek ne kelljen örök halállal fizetnie a bűneiért, a helyettesítőnek, aki a Megváltó volt, meg kellett járnia a poklokat és a halált.
Szellem, lélek és test – újjászületés: Az ember a tanítás lényege szerint "szellemi lény, Isten képére és hasonlatosságára teremtve, van lelke, és fizikai testben él". E megkülönböztetés létfontosságú az üdvösségről szóló tanításban, amely szerint a Megváltó által szerzett üdvösség csak az ember szellemét, azaz szívét "szüli újjá" (innen az "újjászületés" terminus), a lelkét, azaz gondolkodását és érzelmeit neki magának kell megújítania, érzelmein pedig uralkodni megújult szellemével. „A mi testtől született, test az; és a mi szellemtől született, szellem az.” (Ján. 3,6.; az idézet a KSzE által kiadott Biblia szövege szerint szerepel) – mondja Jézus Nikodémusnak, aki hitetlenkedik, nem érti, hogyan születhet újjá az ember, "ha már vén". Az "elme megúítása" szintén kulcsfogalma ennek a tanításnak: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róm. 12,2).
